A sütőtök eredete nem világos: néhány faj kétségtelenül Dél-Amerikából származik, és az európaiaknak csak az új kontinens meghódítása után ismertek. Más fajok, amelyek már a görögök és a rómaiak számára ismertek, ehelyett Dél-Ázsiából származnak. Az ősi időkben azonban ez a zöldség nem élvezte a nagy presztízset, és általában csak a legalacsonyabb lakosság számára alkalmas ételnek tekintették.
A sütőtöket Európában csak a tizennegyedik században kezdték meg termeszteni, amikor az évelő fajtáiban spanyol és portugál nyelven importálták. Amint a sütőtöket Európában vezették be, a képzelet jobban megdöbbentette a furcsa alakját, mint a lehetséges élelmiszerhasználatot.
Ezeknek az éveknek a hosszú éhínségei azonban hamarosan ebből az előítéletből fakadtak, és a tök egyre kevésbé értékelték a gazdagabb társadalmi osztályokat is.
A tök terápiás tulajdonságai főként a magvakban koncentrálódnak. Vermifuge cselekedeteik, a legkisebb toxicitás nélkül, kiválóan alkalmasak a pinworms és a szalagféregek elleni védekezésre mind a gyermekek, mind a kimerült emberek számára.
A sütőtökpép a lágyító hatásának köszönhetően hatékonyan megnyugtatja az emésztőrendszer különböző akut betegségeit, mint például az enteritisz, a dizentéria és a diuretikum.
A fehérjék, szénhidrátok, vitaminok (A, B1, B2, C, PP) és ásványi sók (kálium, magnézium, klór, kalcium, kén, nátrium és vas) tartalma számos betegség kezelésére értékes.
A prosztata hipertrófia esetén ajánlatos a hámozott tökmagot jó mennyiségben és állandó gyakorisággal fogyasztani.
Külső használatra a sütőtök, a bőrápoló hatásának köszönhetően, jó megoldás a különböző eredetű fájdalmaknak égő érzéssel szemben: az előnyökből, a sütőtökpépet a fájó részekről összezúzni és alkalmazni.
A kozmetikumokban a sütőtökpép alkalmas arra, hogy készítsen egy jó bőrpuhító maszkot a normál vagy száraz bőrre, valamint a maszkot a vörös és irritált bőrre: összetörje a pépet és egy kis mézzel hidat képez; alkalmazza a bőrre, tartsa 20-30 percig, majd öblítse le. Naponta többször is megismételhető.